Egy párbeszéd a közeli felvételen tisztán szól, a totálban viszont távolivá válik. A szereplőre tett mikrofon közelebb marad a beszédhez, de a kabát minden mozdulatnál megzörren. A boom mikrofon és a mikroport közötti választást ilyen konkrét helyzetek döntik el: hová kerülhet a mikrofon, hogyan mozog a szereplő, és mi hallatszik bele a felvételbe.
Először tisztázzuk: mit nevezünk boomnak és mikroportnak?
A boom mikrofonrúd; a boom mikrofon a rúdra szerelt, a jelenet közben mozgatott mikrofont jelenti. Erre többféle iránymikrofon kerülhet, köztük shotgun vagy rövid szuperkardioid mikrofon.
A lavalier egy apró, a szereplő ruhájára vagy testére rögzíthető mikrofon. A filmes szóhasználatban mikroportnak rendszerint a szereplőre helyezett mikrofonból és vezeték nélküli adó-vevőből álló megoldást nevezzük. A lavalier vezetékes rögzítővel is használható, ezért a két kifejezés nem teljesen azonos.
Mikor működik jól a boom mikrofon?
A boom akkor jó kiindulópont, ha a mikrofon a képen kívül maradva elég közel kerülhet a beszélőhöz, és végig követhető vele a jelenet. A hangja ilyenkor jól visszaadhatja a beszédet és a tér érzetét. A távolság növekedésével azonban a beszédhez képest több háttérzaj és teremzengés kerülhet a felvételbe.
A mikrofont a beszélő felé kell irányítani; párbeszédnél a megszólalások és a mozgás váltásait is követni kell. A szélvédelem, a rezgéscsillapító tartó és a kábel rendezése szintén számít.
Visszhangos beltérben érdemes rövid szuperkardioid mikrofont is kipróbálni. A hosszú shotgun nem automatikusan előnyösebb: a Schoeps filmes útmutatója is külön kezeli a beltéri és kültéri alkalmazást.
Mikor segít a mikroport?
A szereplőre helyezett mikrofon akkor is közel maradhat a beszédhez, amikor a kamera tág képet vesz, vagy a szereplő olyan helyre lép, ahová a boom nem követheti. Ez javíthatja a beszéd és a környezeti zaj arányát, de önmagában nem garantál tiszta hangot.
A ruhához dörzsölődő kapszula vagy kábel, a kabát, az ékszer és a fejfordítás is befolyásolhatja a felvételt. A rögzítést ezért a jelenethez tartozó mozdulatokkal kell kipróbálni. Az elhelyezés hangszínre és zajokra gyakorolt hatását a DPA videós mikrofonozási útmutatója is bemutatja.
A vezeték nélküli rendszernél a rádiós kapcsolatot és az akkumulátor állapotát is ellenőrizd. Egy megfelelően elhelyezett mikroport lehet a jelenet elsődleges hangforrása is.
Ugyanaz a konyhai jelenet, több lehetséges megoldás
A snittlista készítéséről szóló cikkünkben Anna zöldséget aprít, Márk belép, majd lefordítja a telefonját. Anna leteszi a kést, és megkérdezi, ki írt. A mozdulatokat és a megszólalásokat különböző képkivágásokban rögzítjük.
Az alábbi táblázat a hangpróba kiindulópontja. A végleges megoldást a helyszínen hallott eredmény alapján válaszd ki. A DPA filmes összefoglalója is a felvételi helyzethez köti a boom és a lavalier közötti döntést.
| Beállítás | Mit próbálj ki? | Mit ellenőrizz? |
|---|---|---|
| Tág mesterbeállítás | Mikroport mindkét szereplőn, ha a boom nem kerülhet elég közel. | Márk kabátja és Anna aprító mozdulatai okoznak-e ruhazajt? Van-e használható boompozíció is? |
| Váll fölötti képek | Boom a beszélő felé irányítva; külön rögzített mikroport, ha rendelkezésre áll. | A partner megszólalása is használhatóan hallatszik-e? Elfér-e a rúd, és marad-e árnyékmentes útja? |
| Közelik | Közeli boompozíció, összehallgatva a többi beállítás hangjával. | Egyezik-e a hang karaktere? A keret vagy a fejfordítás miatt változik-e a mikrofon helyzete? |
| Telefoninzert | Dönts a telefon lefordításának és a képen kívüli beszédnek a rögzítéséről. | Kell-e külön tárgyhang? Ha értesítési hangot tervezel, helyben veszed fel vagy utómunkában készül? |
Mit hallgass meg a felvétel előtt?
Készíts rövid próbafelvételt a tényleges jelmezben, a jelenet mozgásával. A szereplő forduljon el, hajoljon le, és mondja el a hangosabb mondatot is. Visszahallgatáskor ezt az öt pontot ellenőrizd:
- Beszéd: végig érthető marad-e, vagy egy fordulásnál elvékonyodik, eltávolodik?
- Ruhazaj: hallatszik-e súrlódás, amikor a szereplő mozog vagy hozzáér a mellkasához?
- Környezet: mennyire zavaró a hűtő, a szellőzés, az utca vagy a visszhang?
- Jelút: van-e kimaradás vagy torzítás? Mozgás közben is megbízható-e a rádiós kapcsolat?
- Képhatár és fény: a teljes mozgás alatt kívül marad-e a boom, az árnyéka és a tükröződése a képen?
Az árnyékot a kamera képén, a végleges világítás mellett ellenőrizd. Ha a rúd útja metszi a fényt, másik boomirányt vagy a világítással egyeztetett módosítást kell keresni.
Ha mindkettőt használod, külön sávra rögzíts
A boom és a mikroport párhuzamos rögzítése több választási lehetőséget ad az utómunkának. A hangforrásokat külön sávokon őrizd meg, egyértelmű jelöléssel, például BOOM, ANNA LAV, MARK LAV.
A két felvétel egyszerű összeadása problémát okozhat: ugyanaz a beszéd eltérő időben érkezik a mikrofonokhoz, és a rádiós rendszer is hozzáadhat késést. Az összeadás fésűszűrést, vékony vagy üreges hangzást eredményezhet. Ennek okát a DPA fésűszűrésről szóló magyarázata részletezi.
Vágáskor figyelj a hangszín és a háttér folytonosságára is. Az egyik mikrofon jó felvétele nem feltétlenül illeszkedik változtatás nélkül a másikéhoz. A jelenet teljes hangvilágának megtervezését a filmhang tervezéséről szóló cikkünkben bontjuk ki.
Mikrofonozás és filmhang a Red Herringnél
A fenti próbát saját jeleneten is elvégezheted. Ha a mikrofonok használatát összefüggő tanulási folyamatban szeretnéd gyakorolni, a Red Herring filmhang képzése a hangrögzítés alapjaitól az utómunkáig foglalkozik a filmes hanggal. A mikrofonválasztás ebben a folyamatban összekapcsolódik a helyszín felmérésével, a szereplők mozgásával és a későbbi vágás igényeivel.
A tematika része a mikrofonok elhelyezése, a boom használata és a szereplőkre kerülő mikrofonok rögzítése. Foglalkozik az adó-vevőkkel, a hangrögzítőkkel és a felvétel fejhallgatós ellenőrzésével is. Így a mikrofon mögötti teljes jelút is érthetővé válik: hogyan jut el a beszéd a kapszulától a később feldolgozható hangfájlig, és hol jelentkezhetnek hibák.
A gyakorlati munkához szakmai visszajelzés kapcsolódik. Ez abban segíthet, hogy felismerd, egy problémát a mikrofon helyével, a rögzítésével, a beállításokkal vagy a jelenet előkészítésével érdemes kezelni. A hangvágás és a keverés alapjainak megismerése pedig megmutatja, milyen helyszíni felvételekből lehet tovább dolgozni, és mi az, amit már a forgatáson célszerű megoldani.
Ez a tanulási irány saját rövidfilmes munkánál és a hangos részleg feladatai iránt érdeklődőknek is hasznos lehet. A cikkben szereplő jelenet jó kiindulópont az összehasonlításhoz: ugyanazt a megszólalást hallgasd meg a különböző mikrofonokkal, a mozdulatok előtt és közben is.
A részletes tematikát, a részvételi feltételeket és az aktuális jelentkezési információkat a Filmhang képzés oldalán találod.