Két szereplő beszélget egy konyhában. Egyszerű feladatnak tűnik, amíg a vágásnál ki nem derül, hogy a fontos mondat megvan, de a másik szereplő reakciója hiányzik. A snittlista készítése abban segít, hogy előre végiggondold, mely képekből fog összeállni a jelenet.
A kitöltött snittlistát a saját jelenetedhez a szereplők mozgása és a történet hangsúlyai alapján alakíthatod át.
Mi az a snittlista?
A snittlista, angolul shot list, a tervezett felvételek szöveges, többnyire táblázatos jegyzéke. Megadja a beállítás azonosítóját, a képkivágást, a kamera helyét vagy irányát, az esetleges mozgást és a rögzítendő történést. Ezeket az alapmezőket az Adobe snittlista-útmutatója is bemutatja. A storyboard a képi tervezést segíti; a két eszköz együtt is használható.
A beállítás azonosítója nem határozza meg a vágás sorrendjét. Ugyanahhoz a felvételhez többször is visszatérhetsz a kész jelenetben, és egy tervezett beállításból több felvételi ismétlés is készülhet.
1. Fogalmazd meg, mi változik a jelenetben
Először a történés jelentőségét tisztázd. A példánkban egy hétköznapi helyzetből bizalmatlanság lesz:
BELSŐ – KONYHA – ESTE. Anna zöldséget aprít. Márk belép kabátban, megáll a pult szabad végén, és leteszi a telefonját. A kijelző felvillan. Márk rápillant, majd lefordítja a készüléket. Anna leteszi a kést, és felnéz rá.
ANNA: Ki írt?
MÁRK: Majd elmondom. Ülj le egy percre.
Anna nem mozdul.
A fordulat Márk mozdulata és Anna reakciója. Ha ezek nem olvashatók a képeken, a párbeszéd önmagában kevés lehet. Az üzenet szövegét ebben a változatban nem mutatjuk meg: a néző is csak annyit tud, amennyit Anna.
2. Tervezd meg a fedést
A fedés, vagyis coverage azt jelenti, hogy a tervezett elbeszéléshez és vágáshoz szükséges cselekvéseket, megszólalásokat és reakciókat megfelelő beállításokból rögzíted. Ehhez nem kell minden pillanatot minden irányból felvenni.
Ebben a példában egy tág mesterbeállítás megmutatja a teljes történést és a szereplők térbeli viszonyát. A mesterbeállítás általában végigköveti a jelenetet; lehet mozgó kamera felvétele is, nem kötelező statikus totálnak lennie. Erre a StudioBinder mesterbeállításokról szóló útmutatója is hoz példákat.
A váll fölötti képek összekapcsolják a szereplőket, a közelik a reakciókra irányítják a figyelmet. Az inzert a telefon lefordítását emeli ki. Mindegyiknek legyen konkrét szerepe: attól még nem lesz jobb a jelenet, hogy több beállítást veszel fel.
3. Írd össze a konkrét beállításokat
Az alábbi snittlista minta hat statikus beállításból áll. Ez egy lehetséges megoldás, nem kötelező darabszám.
| Azonosító | Beállítás | Mit rögzíts? | Mire szolgál? |
|---|---|---|---|
| 1A | Tág, statikus mesterbeállítás | Márk belépésétől Anna utolsó reakciójáig a teljes jelenetet, mindkét szereplővel. | Megmutatja a teret és az összefüggő történést. |
| 1B | Váll fölötti közepes Márkról, Anna válla felől | A pultnál álló Márk telefonos mozdulatát, válaszát és a köztes csendeket. | Követhetővé teszi Márk viselkedését. |
| 1C | Váll fölötti közepes Annáról, Márk válla felől | Anna leteszi a kést, felnéz, kérdez, majd végighallgatja a választ. | Megmutatja Anna viszonyát Márkhoz. |
| 1D | Közeli Annáról | A felnézést, a kérdést és a válasz utáni néma reakciót. | Kiemeli a bizalmatlanságot. |
| 1E | Közeli Márkról | A válasz előtti szünetet, a mondatot és az utána következő pillanatot. | Teret ad a habozásnak és az elhallgatásnak. |
| 1F | Inzert a telefonról | A kijelző felvillanását és Márk kezét, amint lefordítja a telefont; olvasható üzenetszöveg nélkül. | Hangsúlyozza az elrejtő mozdulatot. |
A használt rövidítések: WS – tág kép; MS – közepes plán; CU – közeli; OTS – váll fölötti beállítás. Az OTS a kamera és a szereplők viszonyát jelöli, önmagában nem határozza meg a plánméretet.
Forgatáshoz egészítsd ki a táblázatot kamera- és objektívjegyzetekkel, technikai igényekkel, fontossági sorrenddel és a teljesítés jelölésével. Külön jelöld, ha egy felvétel elkészült, de meg kell ismételni.
4. Külön tervezd meg a forgatási sorrendet
Egy lehetséges sorrend: 1A → 1B → 1E → 1C → 1D → 1F. Előbb rögzíted a teljes jelenetet, majd Márk váll fölötti képét és közelijét, utána Anna két beállítását, végül a telefon inzertjét.
Így az ugyanarra a szereplőre irányuló beállításokat csoportosítod. A két ellentétes OTS eltérő kamerairányt jelent, ezért közöttük a világítást is igazítani kellhet. Az összevonás lehetőségét a helyszínen ellenőrizd; természetes fény vagy szereplői rendelkezésre állás esetén más sorrend lehet célszerű. Ezt a tervezési elvet a StudioBinder snittlista-útmutatója is részletezi.
5. Ellenőrizd, hogy vághatók-e egymással a képek
- Tengely és tekintet: a párbeszéd beállításait alapesetben a két szereplőt összekötő képzeletbeli vonal ugyanazon oldaláról készítsd. A visszanéző képhez sem kell átlépni ezt a vonalat. A közelikben a tekintet iránya és magassága is igazodjon a partner helyzetéhez. A térbeli tájékozódást az Adobe tengelyszabályról szóló magyarázata szemlélteti.
- Mozdulatok és kellékek: egyezzen, Márk melyik kezével fordítja meg a telefont, mikor kerül le a kés, és hol állnak a szereplők.
- Reakciók és szünetek: a közelikben a hallgatást is vedd fel. Hagyj használható időt a fontos mozdulatok és mondatok előtt, illetve után.
- Változtatások: ha elhagysz egy beállítást, ellenőrizd, hogy a történet fontos pillanata máshol megmaradt-e. A telefon mozdulata például az inzert nélkül is működhet, ha egy másik képen jól látható.
Gyakran ismételt kérdések
Ki készíti a snittlistát?
Jellemzően a rendező és az operatőr közösen. A helyszínbejárás és a szereplők mozgásának kipróbálása után érdemes pontosítani.
Minden beállításhoz kell storyboard?
Nem. Egy egyszerű párbeszédhez elég lehet a snittlista és egy alaprajzi kameravázlat. Összetett mozgásnál vagy különleges képi megoldásnál a storyboard hasznos kiegészítés.
Kötelező végig követni a listát?
Nem. Forgatás közben módosíthatod, ha követed, mely történéshez milyen használható felvételed van. A lista a döntéseket segíti, és jelzi a még hiányzó képeket.
Snittlista és gyakorlati filmes képzés
A snittlista készítését egy rövid saját jeleneten is elkezdheted gyakorolni. Ha rendezett tanulási folyamatban, visszajelzés mellett szeretnéd továbbépíteni az alapokat, a Red Herring rendezői és operatőri alapképzése két kapcsolódó nézőpontból közelíti meg a filmes munkát. A választásnál abból indulj ki, mely döntésekben szeretnél magabiztosabbá válni.
A Rendezés alapképzés tematikája az ötlettől és a forgatókönyvtől a rendezői előkészítésen át a forgatásig és a vágásig vezeti végig a munkát. A képi tervezéshez kapcsolódóan moodboarddal, storyboarddal és plánozással is foglalkozik. Ez akkor lehet releváns irány, ha elsősorban azt szeretnéd megérteni, milyen történetmesélési döntés álljon egy beállítás mögött, és hogyan kapcsolódjanak egymáshoz a jelenet képei. A snittlista ebben a gondolkodásban a szereplőkkel végzett munka és a vágás előkészítéséhez is kapcsolódik.
Az Operatőr alapképzés a kamerakezelés, a kompozíció, a plánok, a kameramozgás és a világítás alapjaival foglalkozik. A tematika gyakorlati felvételeket, rövid jelenetek forgatását és közös elemzést is tartalmaz. Ez a megközelítés akkor lehet hasznos, ha a tervezett képek megvalósítását szeretnéd gyakorolni: hogyan irányítsd a figyelmet a képkivágással, hogyan világítsd a szereplőket, és milyen hatása legyen a kamera mozgásának.
A részletes tematika, a részvételi feltételek és az aktuális jelentkezési információk a képzési oldalakon találhatók. A fenti minta önálló gyakorláshoz is használható: készíts egy saját változatot, és nézd meg, milyen jelenet vágható belőle.